2016. január 19., kedd

3.RÉSZ
 Nando's meg a 1D ház
Tíz perc kocsikázás után megérkeztünk a Nando's elé. Én nem igazán ilyen helyekhez szoktam - ne gondoljátok, hogy sznob vagyok vagy valami ilyesmi - ezért megkérdeztem a szőkeségtől:
- Miért ide jöttünk?
- Hát ez a törzshelyünk, amikor ebédelünk általában ide jövünk - válaszolta
- Értem, akkor menjünk is, a többiek ott várnak minket. - mondtam és mutattam a srácokra, akik a bejárat előtt álltak.
Bementünk és egy hátsó bokszba ültünk. Mindenki leadta a rendelést, majd elkezdtünk beszélgetni:
- Mesélj csak Emily, milyen korizónak lenni? - kérdezte Liam
- Hát nagyon jó - kezdtem - gyönyörű sport, mellesleg edzésben tart, tudjátok sok gyorsaság meg futás, de azt ti is láttátok. - fejeztem be
- Hát akkor azért vagytok ilyen dögösek, tökéletes test és lehet, hogy más is tökéletes - mondta Harry. Én csak felhúzott szemöldökkel néztem rá, majd megszólaltam:
-Kedves Harry, a helyedben tartózkodnék az ilyen beszólogatásoktól, bár ha ennyire szeretnél még egy ütést vagy esést állok elébe a perverzségeidnek - mondtam neki, mire mindenki ledöbbent, hát igen ilyen is tudok lenni. Majd ránéztem a fiúra és olyan vörös volt, mint egy rák.
- Köszönöm inkább befejeztem, nem szeretnék ezzel a lehetőséggel élni, így is fáj mindenem - mondta halkan, mire mindenki felnevetett.
- Erőszakos lány vagy te - jegyezte meg Louis.
- Tudom, fiúk között nőttem fel - válaszoltam neki, erre csak egy mosollyal jutalmaztak meg.
Mikor befejeztük megszólalt Niall:
- Mi lenne ha mos eljönnél velünk a 1D házba egy kis ismerkedésre? - kérdezte közben a többiekre nézett és ők csak bológattak
- Rendben van, úgy sincs semmi dolgom és kíváncsi vagyok, hogy milyenek is vagytok igazából, mert amit idáig tapasztaltam egész jó fejek vagytok kivéve bongyorka  beszólásai - mondtam és azzal felálltunk és kimentünk a kajárdából és az autók felé vettük az irányt, velem ismét az ír manócska jött, hogy mutassa a ház felé vezető utat. Közben sokat beszélgettünk.
Mikor odaértünk egy gyönyörű szép ház elé értünk, persze nem volt akkor mint a milyénk, hisz arra kastélyt is lehetne mondani, de ez valami gyönyörűség és milyen jó lehet, hogy van benne élet míg nálam....nincs maradjunk ennyiben.
- Gyere nyugodtan be - szólalt meg Niall majd fogott és húzott befelé magával.
Belülről látszott, hogy legény lakás, de nagyon ízlésesen van berendezve. Leültünk a nappaliba és mondták, hogy beszéljek magamról.
- Szóval Emily vagyok, 19 éves, londoni lakós, kiskorom óta itt élek, van egy bátyám Sam, nagyon szeretem őt, de most Amerikában a Harvardra jár, apukám elégé fontos és befolyásos ember, 5 éves korom óta korizom, mondhatni ez az életem, levelezőn elvégeztem egy gyors talpaló managment szakot, apukám büszkék ránk, de szerintem inkább a bátyámat szereti jobban, mint engem, de ez nem nagyon érdekel. 18 éves korom óta úgy mond "egyedül" lakom, apa nagyon ritkán jön haza, csak annyit csinál, hogy megrakja a számlám pénzzel, kb. ennyit rólam, most meséljetek inkább magatokról - mondtam nekik ezzel átadva a szót.
- És anyuddal mi a helyzet, mert hát róla nem beszéltél - kérdezte Zayn
- Erről nehéz beszélnem.
. Értem - mondta, majd mindeni elmesélt magáról egy csomó dolgot, nagyon jól éreztem magam. Egyszer csak csöngettek, Harry ment ajtót nyitni. Három lány jött, nem tudom, hogy kik ők, de ismerösöknek tűntek.
- Sziasztok lányok - mondta Louis - szeretnénk bemutatni nektek valakit. - erre megfordultam, az egyik lány felsíkitott
- Úristen! Ti ismeritek Emily Caint? Mért nem mondtátok soha? - kérdezte a göndör hajú lány
- Hát izé, mi is csak most ismertük meg őt, őt tanított meg minket korizni illetve még két barátnője - mondta Niall
- Tudod hatalmas rajongós vagyok, olyan vagy mint egy jeges angyal, gyönyörű a táncod - mondta a lány, én csak megszeppetem
- Hát, izé köszönöm ez kedves tőled - mondtam neki - bár nem hiszem, hogy olyan szuper lennék, de nagyon szépen köszönöm - mondtam neki mosolyogva
- Te szuper vagy! Akárki bármit is mond, amúgy Danielle Peazer vagyok - mutatkozott be
- Én meg Emily, de ezt tudod, és ti kik vagytok? - kérdeztem tőlűk
- Én Elenor vagy, de csak El - mutatkozott az a gyönyörű lány
- Én meg Perrie - mutatkozott be a szőke lány
- Hát örülök, hogy megismerhettelek titeket - mondtam mosolyogva, igazán szinpatikusak nekem - és ki kinek a barátnője?
- El az enyém - mondta Louis büszkén
- Ez a szépséges szőke az én barátnőm - mondta Zayn
- Dani meg az enyém - mondta Liam nagy mosollyal
- Ez nagyszerű, de nekem mennem kell, késő van, majd még találkozunk - mondtam, de ők nem engedtek, mondták, hogy aludjak itt, addig erősködött míg igent mondtam.
- De nincs miben aludjak
- Majd adok én - mondta Dani
- Hát azt megköszönném, és hol fogok aludni?
- A vendégszoba használhatatlan szóval valamelyikünk mellett - mondta Harry
- Akkor Niall mellett, nincs kedvem Harryvel aludni, kicsit idegesítőek a beszólogatásai
- Ez fájt - mondta tetetett szomorúsággal
- Tudom, de az igazság néha fáj, de most elmennék tusolni, hol lehet? -  kérdeztem
- Gyere megmutatom, mondta az ír manó 
- Én meg hozom a pizsit - mondta Danielle
- Okés - mondtam és követtem őket
- Nézd itt a szobám, az az ajtó a saját fürdőmbe vezet, itt egy törülköző, de tusfürdőt a lányoktól kérj
- Köszönöm - mondtam mosolyogva, majd egy puszit adtam az arcára, pont ekkor jött Dani
- Itt a pizsi meg a tusfürdő - mondta Dani
- Köszi - és ezzel gyorsan bementem tusolni, gyorsan letusoltam majd felöltöztem és átmentem Danihoz és bekopogtam egy gyere be után benyitottam és visszaadtam neki a tusfürdőt
- Bejön neked Niall? Láttam ám a puszit
- Hát nem is tudom, nagyon kedves, meg minden
- Ááá, értem - mondta
- Na akkor megyek aludni, mert nagyon késő van - gyorsan kimentem a szobából és még mondtam neki, hogy jó éjt
Mikor bementem a szobába láttam, hogy Niall egy száll törülközőben volt.
- Bocsi, mindjárt felöltözök, csak nem vittem magammal bokszert - mentegetőzött
- Semmi gond, ez a te szobád - mondtam neki, ezzel berohant a fürdőbe, addig én befeküdtem az ágyba, a telómon gyorsan megnéztem a twitterem meg a facebookom, majd lefeküdtem aludni, ekkor jött Niall befeküdt az ágyba csak egy kicsit kicsi az ágya így nehezen fértünk el rajta, egyszer csak megszólalt:
- Izé nem húzodhatunk közelebb egymáshoz, hogy kényelmesebb legyen?
- Nyugodtan - mondtam neki, majd éreztem, hogy átkarol és egy mosollyal aludtam el.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése